A pragmatikai képesség atipikus fejlődése

##semicolon## atipikus pragmatikai fejlődés, fejlődési zavarok, szocioökonómiai státusz, kognitív képességek, nyelvfejlődés

Absztrakt

Jelen tanulmány az atipikus pragmatikai fejlődés és az ebből fakadó pragmatikai zavarok okait és jellemző megjelenési formáit tekinti át. A pragmatikai képesség teszi lehetővé, hogy a mindenkori nyelvi tevékenységnek teret adó dinamikusan változó közegben, vagyis egy szociokulturális, környezeti és kognitív feltételrendszer által meghatározott mátrixban hatékonyan vegyünk részt a kommunikációban. Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában a strukturális nyelvi képességek mellett a pragmatikai nyelvhasználat fejlődése is zajlik. Ez a fejlődés azonban mind ütemében, mint időtartamában jelentősen eltér a strukturális nyelvi képességek fejlődésétől: a pragmatikai képességek fejlődése a nyelvtani fejlődés előtt megindul, mégis jóval tovább tart. 

A pragmatikai fejlődés minőségét jelentős mértékben befolyásolja a gyermek közvetlen környezete és szocioökonómiai státusza. Az ebben mért, tipikustól való elmaradás önmagában is vezethet a pragmatikai fejlődés késéséhez vagy korlátozottságához. 

Az elmúlt évtizedek kutatásai bizonyos fejlődési zavarok genetikai és neuroanatómiai hátterének feltárása során meghatároztak olyan, a tipikus neurokognitív fejlődéstől eltérő mintázatokat, amelyek a szociális kommunikáció és a pragmatikai képesség területén tapasztalható elmaradáshoz vezethetnek. A genetikai és neuroanatómiai háttértől nem elválasztható a pragmatikai képesség működéséhez szükséges kognitív feltételek megismerése. Bár a rendelkezésre álló kutatások nem minden esetben jutottak azonos eredményre, bizonyos markáns evidenciák így is megállapíthatók. Eszerint a pragmatikai képesség erős korrelációt mutat a strukturális nyelvi képességek, a végrehajtó funkciók, valamint a tudatelméleti képesség működésével. 

Az autizmus spektrum zavar (ASD), a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD), a nyelvfejlődési zavar (NYZ) vagy az intellektuális képességzavarok esetében nagy valószínűséggel vagy éppen szükségszerűen számolni kell a pragmatikai képességek zavarával is. Emellett számon tartunk egy olyan fejlődési zavart is, amelynek vezető tünete és diagnosztikai kritériuma a szociális és társas kommunikáció területén mért jelentős nehézség: a felsorolt fejlődési zavarok mellett jelen tanulmányban szót ejtünk a társas pragmatikai kommunikációs zavarról (PKZ) is. 

A tanulmány tehát áttekintést igyekszik nyújtani azokról a szocioökonómiai, genetikai és neuroanatómiai, valamint kognitív tényezőkről, amelyeknek a tipikus állapottól való eltérése pragmatikai zavarhoz vezet. Emellett meghatározza az atipikus pragmatikai működés jellegzetességeit azokban a fejlődési zavarokban, amelyekben leggyakrabban kell számolnunk a pragmatikai fejlődés zavarával is.

Referenciák

Abbeduto, L., Pavetto, M., Kesin, E., Weisman, M., Karadottir, S., O’Brien, A. & Cawthon, S. (2001). The linguistic and cognitive profile of Down syndrome: Evidence from a comparison with fragile X syndrome. Down’s Syndrome, Research, and Practice, 7(1), 9–15. https://doi.org/10.3104/reports.109

Adams, A. M. & Gathercole, S. E. (2000). Limitations in working memory: Implications for language development. International Journal of Language and Communication Disorders, 35(1), 95–116. https://doi.org/10.1080/136828200247278

Airenti, G. (2017). Pragmatic development. In L. Cummings (Ed.), Research in clinical pragmatics (pp. 3–28). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-47489-2_1

American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5). https://doi.org/doi:10.1176/appi.books.9780890425596.dsm01

Andrés-Roqueta, C. & Katsos, N. (2017). The contribution of grammar, vocabulary and theory of mind in pragmatic language competence in children with autistic spectrum disorders. Frontiers in Psychology, 8(996), https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.00996

Bara, B. G., Bosco, F. M. & Bucciarelli, M. (1999). Developmental pragmatics in normal and abnormal children. Brain and Language, 68(3), 507–528. https://doi.org/10.1006/brln.1999.2125

Baron-Cohen, S., Leslie, A. M. & Frith, U. (1985). Does the autistic children have a “theory of mind”? Cognition, 21(1), 37–46. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/0010–0277(85)90022–8

Bishop, D. V. M. (2000). Pragmatic language impariment: A correlate of SLI, a distinct subgroup, or part of the autistic continuum? In D. V. M. Bishop & L. B. Leonard (Eds.), Speech and langauge impairments in children: Causes, characteristics, intervention and outcome (pp. 99–113.). Psychology Press.

Bishop, D. V. M. & Norbury, C. F. (2002). Exploring the borderlands of autistic disorder and specific language impairment: A study using standardized diagnostic instruments. Journal of Child Psychology and Psychiatry and Allied Disciplines, 43(7), 917–929. https://doi.org/10.1111/1469–7610.00114

Bosco, F. M., Tirassa, M. & Gabbatore, I. (2018). Why pragmatics and Theory of Mind do not (completely) overlap. Frontiers in Psychology, 9(Aug), 1–7. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2018.01453

Brito, N. H. & Noble, K. G. (2014). Socioeconomic status and structural brain development. Frontiers in Neuroscience, 8, 1–12. https://doi.org/10.3389/fnins.2014.00276

Camarata, S. M. & Gibson, T. (1999). Pragmatic language deficits in attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD). Mental Retardation and Developmental Disabilities, 5(3), 207–214. https://doi.org/10.1002/(SICI)1098–2779(1999)5:3<207::AID-MRDD7>3.0.CO;2-O

Cekaite, A. (2013). Child Pragmatic Development. In C. A. Chapelle (Ed.), The Encyclopedia of Applied Linguistics. Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9781405198431.wbeal0127

Cummings, L. (2013). Pragmatic Disorders and Theory of Mind. In L. Cummings (Ed.), The Cambridge Handbook of Communication Disorders (pp. 559–577.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139108683.036

Cummings, L. (2015). Pragmatic Disorders. International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences: Second Edition, 788–794. https://doi.org/10.1016/B978–0-08–097086–8.54027–6

Dockrell, J. & Messer, D. (1999). Children’s language and communication difficulties. Continuum.

Duncan, G. J. & Magnuson, K. (2012). Socioeconomic status and cognitive functioning: Moving from correlation to causation. Wiley Interdisciplinary Reviews: Cognitive Science, 3(3), 377–386. https://doi.org/10.1002/wcs.1176

Eigsti, I. M., De Marchena, A. B., Schuh, J. M. & Kelley, E. (2011). Language acquisition in autism spectrum disorders: A developmental review. Research in Autism Spectrum Disorders, 5(2), 681–691. https://doi.org/10.1016/j.rasd.2010.09.001

Farah, M. J., Shera, D. M., Savage, J. H., Betancourt, L., Giannetta, J. M., Brodsky, N. L., Malmud, E. K. & Hurt, H. (2006). Childhood poverty: Specific associations with neurocognitive development. Brain Research, 1110(1), 166–174. https://doi.org/10.1016/j.brainres.2006.06.072

Geurts, H. M., Broeders, M. & Nieuwland, M. S. (2010). Thinking outside the executive functions box: Theory of mind and pragmatic abilities in attention deficit/hyperactivity disorder. European Journal of Developmental Psychology, 7(1), 135–151. https://doi.org/10.1080/17405620902906965

Geurts, H. M. & Embrechts, M. (2008). Language profiles in ASD, SLI, and ADHD. Journal of Autism and Developmental Disorders, 38(10), 1931–1943. https://doi.org/10.1007/s10803–008–0587–1

Győri, M. (2014). A nyelv, a kommunikáció és a megismerés atipikus mintázatai és kapcsolatai autizmus spektrum zavarokban. In C. Pléh & Á. Lukács (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 1345–1382). Akadémiai Kiadó.

Győri, M., Stefanik, K., Kanizsai Nagy, I. & Balázs, A. (2002). Naiv tudatelmélet, nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performanciakorlát vagy kompenzáció? In M. Racsmány, S. Kéri & C. Pléh (Eds.), Architektúra és patológia a megismerésben. (pp. 11–39.). Osiris Kiadó.

Hartler, J. (2016). Language and pragmatic abilities in children with ADHD and/or Autism Spectrum Disorder – The importance of Speech and Language Pathologists in neurodevelopmental assessment. Uppsala Universitet.

Herbert, M. R. & Kenet, T. (2007). Brain Abnormalities in Language Disorders and in Autism. Pediatric Clinics of North America, 54(3), 563–583. https://doi.org/10.1016/j.pcl.2007.02.007

Hoff, E. (2006). How social contexts support and shape language development. Developmental Review, 26(1), 55–88. https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.11.002

Joseph, R. M. & Tager-Flusberg, H. (2004). The relationship of theory of mind and executive functions to symptom type and severity in children with autism. Developmental Psyhopathology, 16(1), 137–155. https://doi.org/10.1017/S095457940404444X

Laws, G. & Bishop, D. (2004). Pragmatic Language Impairment and Social Deficits in Williams Syndrome: A Comparison with Down’s Syndrome and Specific Language Impairment. International Journal of Language & Communication Disorders. 39(1), 45–64. https://doi.org/10.1080/13682820310001615797

Lim, L., Marquand, A., Cubillo, A. A., Smith, A. B., Chantiluke, K., Simmons, A., Mehta, M. & Rubia, K. (2013). Disorder-specific predictive classification of adolescents with Attention Deficit Hyperactivity Disorder (ADHD) relative to autism using structural magnetic resonance imaging. PLoS ONE, 8(5), 1–10. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0063660

Losh, M., Martin, G. E., Klusek, J. & Hogan-Brown, A. L. (2012). Pragmatic language in autism and fragile X syndrome: Genetic and clinical implications. Perspectives on Language Learning and Education, 19, 48–55. https://doi.org/10.1044/lle19.2.48

Lukács, Á. & Kas, B. (2014). Nyelvelsajátítás és értelmi fogyatékosság. In C. Pléh & Á. Lukács (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 1383–1403). Akadémiai Kiadó.

Lukács, Á., Kas, B. & Pléh, C. (2014). A specifikus nyelvfejlődési zavar. In C. Pléh & Á. Lukács (Eds.), Pszicholingvisztika II. (pp. 1265–1323). Akadémiai Kiadó.

Matthews, D., Biney, H. & Abbot-Smith, K. (2018). Individual Differences in Children’s Pragmatic Ability: A review of associations with formal language, Social cognition, and executive functions. Language Learning and Development, 14(3), 186–223. https://doi.org/10.1080/15475441.2018.1455584

Norbury, C. F. (2014). Atypical pragmatic development. In D. Matthews (Ed.), Pragmatic development in first language acquisition (pp. 343–362). John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/tilar.10

Osman, D. M., Shohdi, S. & Aziz, A. A. (2011). Pragmatic difficulties in children with Specific Language Impairment. International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology, 75(2), 171–176. https://doi.org/10.1016/j.ijporl.2010.10.028

Pace, A., Luo, R., Hirsh-Pasek, K. & Golinkoff, R. M. (2017). Identifying pathways between socioeconomic status and language development. Annual Review of Linguistics, 3, 285–308. https://doi.org/10.1146/annurev-linguistics-011516–034226

Purves, D., Augustine, G. J., Fitzpatrick, D., Hall, W. C., LaMantia, A.-S., Mooney, R. D., Platt, M. L. & White, L. E. (Eds.). (2018). Neuroscience (Sixth Edit). Oxford University Press.

Romeo, R. R. (2019). Socioeconomic and Experiential Influences on the Neurobiology of Language Development. Perspectives of the ASHA Special Interest Groups, 4(6), 1229–1238. https://doi.org/10.1044/2019_persp-19–00073

Rubia, K. (2018). Cognitive neuroscience of attention deficit hyperactivity disorder (ADHD) and its clinical translation. Frontiers in Human Neuroscience, 12(March), 1–23. https://doi.org/10.3389/fnhum.2018.00100

Schumann, C. M., Barnes, C. C., Lord, C. & Courchesne, E. (2009). Amygdala Enlargement in Toddlers with Autism Related to Severity of Social and Communication Impairments. Biological Psychiatry. 66(10), 942–949. https://doi.org/10.1016/j.biopsych.2009.07.007

Svindt, V. (2019). A társas pragmatikai kommunikációs zavar: terminológiai kérdések, tüneti diagnosztikai módszerek és problémák. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(2), 215–231. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.2.6

Tager-Flusberg, H. & Sullivan, K. (2000). A componential view of theory of mind: Evidence from Williams syndrome. Cognition, 76(1), 59–90. https://doi.org/10.1016/S0010-0277(00)00069-X

Tátrai, S. (2011). Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Tinta Könyvkiadó.

Megjelent
2022-04-07
Hogyan kell idézni
Svindt, V. (2022). A pragmatikai képesség atipikus fejlődése. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10(1), 113-132. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.113.132