Az intézményesült ének-zeneoktatás létrejötte, és annak momentumai 1948-ig

##semicolon## magyar kulturális élet, zeneiskolák története, kóruskultúra, egyházzenei mozgalmak

Absztrakt

Jelen tanulmány a nemzeti zenetanítás, a kulturális élet kialakulását, annak folyamatát mutatja be a kezdetektől az államosításig. Ennek keretében arra kíván válaszolni, kik ennek az irányítói, fenntartói és működtetői. Neves városok, egyesületek és iskolaalapítók szerepe, feladata kerül megnevezésre. Tanmenetekből, évkönyvekből, minisztériumi rendeletekből, hagyatékfeldolgozásból, helytörténeti múzeumok jegyzeteiből dokumentumelemzéssel nyert adatok alapján a koncert- és művészeti élet példáival összefüggésben kialakuló iskolarendszerekről kapunk képet. Fő cél bemutatni a nemzeti elem feltűnését az ének-zene tanítás és a kulturális élet színterein. Mindezt abban a kontextusban, hogy a felvázolt fejlődési folyamat a Trianoni békeszerződés előtti virágzó magyar városokból indult el, és végigélte a világégések kulturális, gazdasági és társadalmi rombolásait.

Referenciák

A zeneiskola – zenepedagógiai, művészeti lap (1937).

Bárdos, K. (1980). Győr zenéje a 17–18. században. Akadémiai Kiadó.

Bárdos, K. (1987). Eger zenéje, 1687–1887. Akadémiai Kiadó.

Bartalus, I. (1892). Magyar Pedagógia. 1(1–2), 246–248.

Drumár János (1912). A debreceni zenede története 1862–1912. Zeneközlöny.

Geszler, Ö. (1937). A Budapest Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola Huszonötéves Fennállása Alkalmából Kiadott Emlékkönyv 1912–1937. Budapest Székesfőváros Házinyomdája.

Gidai, K. (1982). Szeged reformkori zenei élete. Somogyi Könyvtári Műhely, 151–155.

Gönczy, L. (2009). Kodály-koncepció. A megértés és alkalmazás nehézségei Magyarországon. Magyar Pedagógia, 109(2), 169–185. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Gonczy_MP1092.pdf (2021. 01. 14).

Isoz, K. (1926). Buda és zenei művelődése. I. kötet. BMNM.

Magyar Királyi Központti Statisztikai Hivatal (1899). Magyar Statisztikai Évkönyv. VII. évf. KSH Könyvtár.

Magyar Pedagógia (1913). 12 105.

Molnár, A. (1935). A modern magyar zenepedagógia. A zeneiskola – zenepedagógiai, művészeti lap.

Molnár, I. (1936). A magyar muzsika könyve. Merkantil-Nyomda.

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1840–1946). Zeneiskola Értesítők.

Pethő, V. (2012). Kodály zenepedagógiájának életreform elemei. Parlando Online-Zenepedagógiai Folyóirat, 54(6), https://www.parlando.hu/2017/2017-6/Petho_Villo-Kodaly.pdf (2021. 01. 14)

Pukánszky, B. (2014). Iskola és pedagógusképzés. Gondolat Kiadó.

Szegedi Városi Zeneiskola Iratai (1869–1947). VIII. CSML. 198.

Szabadyné Békési, M. (2001). In Memoriam Meszlényi Róbert Zeneszerző. Meszlényi Edit, Magánkiadás.

Szabadyné Békési, M. (2002). A Magánének-oktatás története Magyarországon. A kezdetektől 1948-ig. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Szabolcsi ,B. (1947). A Magyar Zenetörténet Kézikönyve. Magyar Kórus.

Szegedi Városi Zeneiskola Iratai (1869–1947). VIII. CSML. 198.

Szkladányi, Péter (é. n.). Zeneoktatás Pécsett a 19. sz. első felében. Baranyai Művelődés, 3, 93–97.

Vannay, J. (1927–1928). A zene. Zeneművészeti havi folyóirat. A magyar vidék zenepedagógiája számokban.

Vargáné Zalán, I. (é.n.). Miskolc zenei élete (pp. 195–220). Emlékkönyv 21. Miskolci Herman Ottó Múzeum.

Megjelent
2021-12-22
Hogyan kell idézni
Szabadi, M. (2021). Az intézményesült ének-zeneoktatás létrejötte, és annak momentumai 1948-ig. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(3), 77-92. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.77.92
Rovat
Tematikus tanulmányok