„A tévé maradt az egyetlen lehetőség, ami lefoglalta őket” – Hatéves kor alatti gyermekek és családjuk digitális eszközhasználatának változása a Covid19 járvány idején
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.187.204Kulcsszavak:
Covid19 járvány, koragyermekkor, megnövekedett digitális eszközhasználat, szülői szabályozásAbsztrakt
A 2020-ban kezdődött koronavírus-járvány az első év tavaszán teljes lezárást okozott a gyermekintézményekben. A szülők a világon mindenütt arra kényszerültek, hogy kiskorú gyermekeikről otthon gondoskodjanak, ami gyakran felborította a családok életet. Az otthonmaradt kisgyermekekkel való törődés és a munka nehezen sikeredő összeegyeztetése miatt az érintett családok gyermekei gyakrabban használtak, használnak digitális eszközöket. Kutatásunkban hat év alatti gyermekeket nevelő szülőket (N=391) vizsgáltunk a kisgyermekek médiaeszköz-használatával kapcsolatos általános és pandémia alatti „vészhelyzeti” nézetei és gyakorlata vonatkozásában, online kérdőív segítségével, kényelmi mintavétellel. Eredményeink szerint a megkérdezett családokban a kisgyermekek nagy része a járvány előtt is IKT-eszközhasználó volt, és a pandémia a vizsgált gyerekek 46%-ánál képernyőidő-emelkedéssel járt. A digitális eszközhasználat általános szabályozásával kapcsolatban a kutatásban sikerült négy faktort feltárni, melyek közül a „megengedő, nem szabályozó” és az „ellenőrző, kontrolláló” faktorok mutattak összefüggést a járvánnyal összefüggő változásokkal. Az általános „megengedő, nem szabályozó” attitűd (amely az idősebb és kevésbé iskolázott szülők és az idősebb gyerekek esetén jobban jellemző), a járvány alatt is összefüggést mutat az IKT-eszközhasználat növekedésével a gyermekek körében Az általános „ellenőrző, kontrolláló” attitűd esetén, kutatásunk szerint, a szülő a krízisben sem engedte a gyermekek túlzott képernyőhasználatát. Eredményeink a szülők tudatosságának fokozására hívják fel a figyelmet a kisgyermekek túlzott médiaeszköz használatával összefüggésben.
Letöltések
Hivatkozások
Anderson, C.A., Bushman, B. J. (2001). Effects of violent video games on aggressive behavior, aggressive cognition, aggressive affect, physiological arousal, and prosocial behavior: a meta-analytic review of the scientific literature. Psychological Science, 12(5), 353–359. https://doi.org/10.1111/1467-9280.00366
B. Németh, M., Hódi, Á., Juhász, F., Sárik, A., & Tóth, E. (2021). Szülők véleménye az óvodáskorú gyermekek IKT-eszköz használatának negatív és pozitív hatásairól. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 8-38. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.8.38
Bérubé, A., Clément, M. È., Lafantaisie, V., LeBlanc, A., Baron, M., Picher, G., Turgeon, J., Ruiz-Casares, M. & Lacharité, C. (2020). How societal responses to COVID-19 could contribute to child neglect. Child Abuse & Neglect, 104761. https://doi.org/10.1016/j.chiabu.2020.104761
Greaves, S., Imms, C., Krumlinde-Sundholm, L., Dodd, K. & Eliasson, A. C. (2012). Bimanual behaviours in children aged 8-18 months: a literature review to select toys that elicit the use of two hands. Research in Developmental Disabilities, 33(1), 240–250. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2011.09.012
Hastings, E. C., Karas, T. L., Winsler, A., Way, E., Madigan, A. & Tyler, S. (2009). Young children’s video/computer game use: relations with school performance and behavior. Issues in Mental Health Nursing, 30(10), 638–649. https://doi.org/10.1080/01612840903050414
Healey, A. & Mendelsohn, A., AAP COUNCIL ON EARLY CHILDHOOD (2019). Selecting Appropriate Toys for Young Children in the Digital Era. Pediatrics, 143(1):e20183348. https://doi.org/10.1542/peds.2018-3348
Hsieh, H. C. (2008). Effects of ordinary and adaptive toys on pre-school children with developmental disabilities. Research in Developmental Disabilities, 29(5), 459-466. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2007.08.004
Janek, N. (2019). „Google-bácsi mindent tud” – eredmények és tapasztalatok az óvodások digitális eszköz- és internethasználatának vizsgálatáról. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(2–3), 95-110. https://doi.org/10.31074/20192395110
Kabali, H. K., Irigoyen, M. M, Nunez-Davis, R., et al. (2015). Exposure and use of mobile media devices by young children. Pediatrics, 136(6), 1044–1050.
Kardaras, N. (2017). A képernyő rabjai. Jaffa Kiadó.
Király, O., Potenza, M. N., Stein, D. J., King, D. L., Hodgins, D. C., Saunders, J. B., Griffiths, M. D, Gjoneska, B., Billieux, J., Brand, M., Abbott, M. W., Chamberlain, S. R., Corazza, O., Burkauskas, J., Sales, C. M. D., Montag, Ch., Lochner, Ch. Grünblatt, E. & Demetrovics, Zs. (2020). Preventing problematic internet use during the COVID-19 pandemic: Consensus guidance. Comprehensive Psychiatry, 100, 152180. https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2020.152180
KSH (2011). A 2011-es népszámlálási adatok adattáblái. A családtípusok jellemzői. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_csaladtipusok_jellemzoi (2021. 06. 13.)
Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Bunford, N., Ujfalussy, D. J., Réti, Z., Kampis, G., & Miklósi, Á. (2020). Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13-31. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.13.31
Koscsóné Kolkopf, J., & Kiss, H. (2020). „Digitális Honfoglalás” avagy 0-3 évesek a digitális világban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 202-218. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.202.218
Lee, S. J., Ward, K. P., Chang, O. D., & Downing, K. M. (2021). Parenting activities and the transition to home-based education during the COVID-19 pandemic. Children and Youth Services Review, 122, 105585. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2020.105585
Lénárd, A. (2015). A digitális kor gyermekei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 3(1), 74-83. https://doi.org/10.31074/gyntf.2015.1.74.83
Milteer, R. M., Ginsburg, K.R; Council on Communications and Media; Committee on Psychosocial Aspects of Child and Family Health. (2012). The importance of play in promoting healthy child development and maintaining strong parent-child bond: focus on children in poverty. Pediatrics, 129(1). www.pediatrics.org/cgi/content/full/129/1/e204
Montag, C. & Elhai, J. D. (2020). Discussing digital technology overuse in children and adolescents during the COVID-19 pandemic and beyond: On the importance of considering Affective Neuroscience Theory. Addictive behaviors reports, 12, 100313. https://doi.org/10.1016/j.abrep.2020.100313
Pagani, L. S., Fitzpatrick, C., Barnett, T. A. & Dubow, E. (2010). Prospective associations between early childhood television exposure and academic, psychosocial, and physical well-being by middle childhood. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine, 164(5), 425–431.
Parish-Morris, J., Mahajan, N., Hirsh-Pasek, K., Golinkoff, R. M. & Collins, M. F. (2013). Once upon a time: parent–child dialogue and storybook reading in the electronic era. Mind, Brain & Education, 7(3), 200–211. https://doi.org/10.1111/mbe.12028
Porkolábné Balogh, K. (1992). Kudarc nélkül az iskolába. AlexTypo.
Sosa, A. V. (2016). Association of the type of toy used during play with the quantity and quality of parent-infant communication. JAMA Pediatrics,170(2), 132–137. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2015.3753
Zeng, N., Ayyub, M., Sun, H., Wen, X., Xiang, P., & Gao, Z. (2017). Effects of physical activity on motor skills and cognitive development in early childhood: a systematic review. BioMed Research International, 2017. https://doi.org/10.1155/2017/2760716
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
