Digitális Bölcsészet http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet <p><span style="font-weight: 400;">A</span><em><span style="font-weight: 400;"> Digitális Bölcsészet</span></em><span style="font-weight: 400;"> című tudományos</span> <span style="font-weight: 400;">folyóirat célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, párbeszédet teremtve a különféle hazai és külföldi intézmények, műhelyek és kutatók között.<br></span></p> Bakonyi Géza Alapítvány, ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék hu-HU Digitális Bölcsészet 2630-9696 Címnegyed http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/862 ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-07-15 2020-07-15 3 1 4 Eszkalálódott olvasás http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/443 <p>Az utóbbi évtizedek távoli <em>versus</em> szoros olvasásról folytatott vitái általában a léptékek körül forogtak. A vitában résztvevők vagy a távolság (avagy sebesség), vagy pedig a közelség (avagy lassúság) mellett szálltak síkra. Egy metakritikai szinten egyesek amellett érveltek, hogy minden olvasásnak képesnek kell lennie a különböző léptékek váltogatására vagy kombinálására. Kevés szó esett ugyanakkor az efféle skálázás korlátairól, és arról, hogy az olvasás mennyire nem redukálható a skála-logikára. A közeli és a távoli olvasás szószólóinak néhány elgondolkodtató megfogalmazásából kiindulva ez a tanulmány a skálázásban rejlő lehetőségeket és buktatókat próbálja feltárni. Először „Stanford” (mint egyetem és mint alapító) lesz fókuszban, aztán Walter Benjamin filmmel kapcsolatos fejtegetése kerül terítékre, végül a tanulmány Poe <em>Az ellopott levél</em> című detektívtörténetének pár részletét olvassa újra. Ez a három hivatkozási pont (Stanford, Benjamin, Poe) egymással párhuzamba állítható, amennyiben egyszerre hangsúlyozzák a szerializálást és a szegmentálást, a gyorsítást és a lassítást, avagy a távolságot és a közelséget. Közelebbről (vagy távolabbról?) nézve azonban Poe szövege túl is lép a skálázás eme logikáján. Olyan detekciós elvről tanúskodik, amely meghaladja a merőben be- vagy kizúmolásra építő stratégiákat, és az olvasás olyan fogalma felé mutat, amely nem csupán rendkívüli sebességbeli vagy távolságbeli léptéke miatt mondható „eszkalálódottnak”, hanem – elemibb szinten – azért, mert miközben továbbra is léptékekhez köti az olvasást, olyan vetülete is van, mely teljességgel kívül esik a skálázás bármiféle logikáján. A tanulmány az olvasásnak erre a radikális értelemben „eszkalálódott” (léptékeken túli) aspektusára igyekszik rámutatni.</p> György Fogarasi ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-08-24 2020-08-24 3 3 T:20 10.31400/dh-hun.2020.3.443 Szemantikus katalógus mint digitális bölcsészet http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/968 <p>A könyvtárak és a digitális bölcsészet viszonya kapcsán az előbbi általában az utóbbi feltételeinek megteremtőjeként kerül említésre. A könyvtár gondozza azt a digitális ökoszisztémát, amelyben a digitális bölcsészeti projektek megvalósulhatnak. A könyvtár azonban közvetlenül és alkotó módon is részese lehet digitális bölcsészeti vállalkozásoknak, hiszen nemcsak a filológia, a textológia, a nyelvészet, az irodalom- vagy történettudomány válhat digitálissá, hanem a könyvek leíró felsorolásával foglalkozó tudomány, a könyvészet is. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a hagyományos könyvtári cédulakatalógus hálózati kiadásának elkészítése, azaz a szakterületi tudásrendszerként is működő szemantikus katalógus létrehozása voltaképpen a digitális bölcsészet értelmében vett digitális könyvészet.</p> Endre Fülöp ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-12-24 2020-12-24 3 21 T:35 10.31400/dh-hun.2020.3.968 Agrárpolitikai kihívások és jogszabályalkotás a korai Kádár-korban http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/1030 <p>Tanulmányunkban a magyarországi kollektivizálás második hullámát egy, a társadalomtudományban használatos módszer adaptálásának segítségével vizsgáljuk, rámutatva, hogy a nagy adatbázisok elemzése milyen nagyobb, általánosabb történettudományi összefüggések levonására kínál lehetőségeket. Majd ugyanezt a kutatási kérdéskört egy szövegbányászati módszer, az úgynevezett topikmodellezés alkalmazásával elemezzük. Írásunk célja annak illusztrálása, hogy az egyre nagyobb számban elérhető digitális gyűjteményeknek a hazai történettudomány számára még részben újfajta módszerekkel történő elemzése milyen lehetőségeket és korlátokat rejt magában. Elemzésünk a korai Kádár-korszak agrárpolitikai<br>jogszabályalkotásának vizsgálatát végzi el, arra a fő kutatási kérdésre keresve a választ, hogy milyen módon tükröződik vissza a jogszabályalkotásban a korszak gazdaságpolitikája, milyen módon reagált a jogszabályalkotás a korszak gazdaság- és társadalompolitikai változásaival kapcsolatban felmerülő szabályozási igényekre. A témaalapú osztályozás mellett szövegeinket szövegbányászati módszerekkel is vizsgálat alá vesszük, elemzésünk harmadik részében pedig kísérletet teszünk a két módszer kombinálására – azzal a céllal, hogy összefüggést találjunk a CAP-kódkönyvben meghatározott közpolitikai topikok, konkrétabban az agrárpolitikai altopikok, valamint a topikmodellezés során kapott témák között.</p> Orsolya Ring László Kiss ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-12-31 2020-12-31 3 37 T:61 10.31400/dh-hun.2020.3.1030 A vershangzás jellemzőinek automatikus feltárása József Attila verseiben http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/422 <p>A tanulmány József Attila versei alapján mutatja be a vershangzáshoz kapcsolódó tulajdonságok automatikus feltárásának egy módszerét. A tanulmány első fele ismerteti a vershangzás jellemzőinek automatikus annotálására létrehozott <em>hunpoem_analyzer-TEI</em> program funkcióit, valamint az annotációs folyamat főbb lépéseit. A tanulmány második fele különböző, az elemzett korpuszból kinyert, a versek lexikai tulajdonságaihoz és a vershangzás jellemzőihez kapcsolódó gyakorisági listákat mutat be.</p> Péter Horváth ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-07-15 2020-07-15 3 M:3 M:27 10.31400/dh-hun.2020.3.422 FactGrid: adatbázis történészeknek http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/822 <p>A FactGrid egy szabadon felhasználható adatokkal dolgozó, közösségi adatbázis történészeknek. A könnyen szerkeszthető, Wikibase alapú platformon a különböző kutatási projektek egy adatbázisban tárolhatnak és elemezhetnek strukturált adatokat. Az összekapcsolt adatok hosszútávon szerkeszthetőek maradnak, továbbá komplex lekérdezéseket végezhetünk rajtuk, áttekinthetünk hálózati kapcsolatokat, illetve megjeleníthetjük az adatokat térképen vagy idővonalon is. Tanulmányomban a platform bemutatásán túl azt igyekszem feltérképezni, mivel járulhat hozzá a hazai tudományhoz ez a szabadon felhasználható adatokkal dolgozó kezdeményezés.</p> Ádám Harangozó ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-09-30 2020-09-30 3 M:29 M:38 10.31400/dh-hun.2020.3.822 Olivier Le Deuff. Digital Humanities: History and Development. London: Wiley-ISTE, 2018. http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/777 Szilvia Maróthy ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-07-15 2020-07-15 3 3 K:6 10.31400/dh-hun.2020.3.777 A magyar népzenei adatok története és a (digitális) archiválás lehetőségei | Bolya Mátyás. Információelmélet ​és népzenekutatás: Rendszeralkotás, nyilvántartás, digitális archívum. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet–L’Harmattan Kiadó, 2019. http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/1405 Péter Király ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2020-12-31 2020-12-31 3 7 K:15 10.31400/dh-hun.2020.3.1405