Digitális Bölcsészet http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet <p><span style="font-weight: 400;">A</span><em><span style="font-weight: 400;"> Digitális Bölcsészet</span></em><span style="font-weight: 400;"> című tudományos</span> <span style="font-weight: 400;">folyóirat célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, párbeszédet teremtve a különféle hazai és külföldi intézmények, műhelyek és kutatók között.<br></span></p> Bakonyi Géza Alapítvány, ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék hu-HU Digitális Bölcsészet 2630-9696 Címnegyed http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/389 ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-09-09 2019-09-09 2 1 4 Gondolatok a digitális bölcsészet, a könyvtártudomány és a könyvtárak kapcsolatrendszeréről http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/282 <p>A digitális bölcsészet területén dolgozó kutatók munkáját nem csak azért segíthetik a könyvtárak és a könyvtárosok, mert feladataik felmérésében és céljaik megvalósításában segítségükre van a szakértelmüket és tevékenységüket megalapozó könyvtár- és információtudomány (könyvtártudomány). Ez a két tudományterület a különbségek ellenére is számos hasonlóságot mutat egymással, mivel a könyvtártudomány célja, hogy elméleti szinten megismerje és megértse az információ világát és annak emberi tényezőit. Az utóbbi ugyanis valójában a digitális bölcsészeti kutatás tárgya is. Ennek a kérdéskörnek a tárgyalása mellett a cikk képet ad arról is, hogy – a nemzetközi szakirodalom tükrében – a világ (főként az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia) egyetemei és szakkönyvtárai milyen szolgáltatásokat nyújtanak a digitális bölcsészeti kutatásokhoz.</p> Tibor Koltay ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-09-09 2019-09-09 2 3 T:13 10.31400/dh-hun.2019.2.282 Stilometriai elemzés lehetőségei magyar történeti szövegkorpuszon http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/336 <p>Tanulmányomban magyar nyelvű történeti szövegek számítógépes elemzésének egy olyan lehetőségével foglalkozom, amely ötvözi a nyelv- és irodalomtudomány, az informatika és a statisztika eredményeit. A szerzőségi, illetve a stilometriai vizsgálat bár nem új keletű az irodalmi szövegelemzések esetében, módszertanát tekintve folyamatosan formálódik, megújul. Munkámban áttekintem e szövegelemzési módszer jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, majd esettanulmányként különböző elemzéseket mutatok be Mikes Kelemen művei alapján. Stilometriai módszerekkel vizsgálom az életműben a saját szerzőségű művek és a fordítások kapcsolatát, valamint a művek tematikai elkülönülését. Végezetül bemutatom, hogy a digitális írói szótár alkalmazása – mint történeti szöveget normalizáló eszköz – hogyan javíthatja ezeknek az elemzőmódszereknek a hatékonyságát.</p> Margit Kiss ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-11-07 2019-11-07 2 15 T:33 10.31400/dh-hun.2019.2.336 Életünk a Kínai Szobában I. http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/387 <p class="western">Míg a múlt század végén az információtechnológiai kutatások lényegében optimista, építő munkát jelentettek, és az úttörő kutatók számára egy alapvetően pozitív cyberjövő képe sejlett fel, ahol a technológia elsősorban az információ- és tudáshozzáférést segíti, addig a 21. század embere számára Searle „Kínai Szoba” argumentuma lassan oly módon lesz a mindennapok valósága, hogy a bennünket körülvevő cybervilágban elveszítjük a kontrollt a bemenet és/vagy a kimenet vagy az információ, a tartalom, sőt, néha éppen a saját privát szféránk felett.</p> <p class="western">Jelen tanulmány első fele a gyűlölet különböző formáinak online térben való megjelenését elemzi. A szerző a koreai popzene világában történt „Jung Joon-yung-botrány” esetén keresztül tárgyalja a virtuális megszégyenítés <em>(online shaming)</em> néhány formáját a virtuális kukkolástól <em>(cyber-stalking)</em> a titokban készített pornográf felvételek <em>(nonconsensual pornography)</em> megosztásán át a nyílt online gyalázkodásig <em>(cyber-pillory).</em> A dolgozat második része a baudrillard-i szimulakrum-fogalom segítségével a virtuális szerelem egyes megnyilvánulási formáit elemzi a koreai sztárok elvadult rajongóinak <em>(sasaeng)</em> esetétől a robotok és más képzetes hősök iránt érzett szerelemig. A virtuális valóság nem pusztán egyszerűbbé teszi a különböző emberi érzelmek kifejezését azáltal, hogy a valós kommunikációt körülményessé tevő tényezők egy részétől, például az önreflexiótól megszabadulunk, ám egyúttal le is egyszerűsíti mondanivalónkat („nem tetszik” – „imádom”), s ezzel tulajdonképpen magára a gondolkodásunkra is visszahat. Más emberré válunk azáltal, hogy olyan dolgokat is megteszünk a virtuális térben, amit a valóságban nem tennénk. A szimulakrum problémája a „Nem vagyok robot”, az „Ember vagy te is?” és a „W” című koreai sorozatokon keresztül kerül bemutatásra, s az elemzés végén <em>az emberi tudat digitálisan örökéletűvé tételének</em> etikai problémáiról is szó esik.</p> Tünde Tóth ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-12-29 2019-12-29 2 35 T:56 10.31400/dh-hun.2019.2.387 A teljesség minőségjelzőként való mérése az Europeanában http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/388 <p>Az Europeana – a kulturális örökség európai digitális platformja – több, mint 3200 adatszolgáltatótól beérkező metaadatrekord gyűjteménye a rekordok jellemzőit tekintve meglehetősen heterogén. A rekordok eredeti típusa és kontextusa eltérő. Ahhoz, hogy hatékony szolgáltatásokat építhessünk rájuk, ismernünk kell az adatok erősségeit és gyengeségeit, más szóval a minőségét. A tanulmány egy olyan módszert javasol (és nyílt forráskódú implementálását), ami az adatok meghatározott szerkezeti tulajdonságait méri (teljesség, többnyelvűség, egyediség, rekordmintázat), hogy ezáltal minőségi problémákra világítson rá.</p> Péter Király Marco Büchler ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-12-30 2019-12-30 2 57 T:76 10.31400/dh-hun.2019.2.388 Géppel mért irodalom: a mikszáthi élőbeszédszerűség http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/390 <p>Bár az élőbeszédszerűség terminus a Mikszáth-szakirodalomban <em>A tót atyafiak</em> és <em>A jó palócok</em> sikere óta folyamatosan jelen van, sőt az életmű egészének fő jellegzetességévé emelkedett, a fogalmat használók nem próbálták meg részletesebben kifejteni, mit értenek rajta. A tanulmány kiindulópontja az, hogy az élőbeszédszerűségnek vannak számszerűsíthető nyelvi jellemzői, hiszen a szakirodalom elég egyértelmű és mérhető különbséget tételez a lejegyzett „irodalmi” és „beszélt” nyelv között. A dolgozat Mikszáth Kálmán és Jókai Mór egyes szövegein végzett morfológiai vizsgálatok eredményeit mutatja be.</p> Gergely Labádi ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-10-11 2019-10-11 2 M:3 M:19 10.31400/dh-hun.2019.2.390 David M. Berry and Anders Fagerjord. Digital Humanities: Knowledge and Critique in a Digital Age. Cambridge: Polity Press, 2017. http://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet/article/view/391 Tamás Felicián Sárhegyi ##submission.copyrightStatement## http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2019-12-02 2019-12-02 2 3 K:7 10.31400/dh-hun.2019.2.391